|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1994
Az Alföldi Állattenyésztési Napok története bizonyos szempontból rendhagyóan kezdődött, hiszen nem egy kiállítás szervező cég döntött úgy, hogy egy szakkiállítást indít útjára, hanem egy szakma képviselői határozták el, hogy megszervezik a saját szakmájuk bemutatkozási lehetőségét. 1993 szilveszterén az akkor 1 éves hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Részvénytársaság vezetői, Egyed Béla vezérigazgató, Fekete Balázs főállattenyésztő és Újvári Tibor osztályvezető fejéből pattant ki az ötlet – szervezzenek nyugati mintára egy állattenyésztési kiállítást show bírálatokkal, színes közönségprogramokkal és érdekesen prezentált szakmai bemutatókkal. Elsődleges céljuk az volt, hogy a főként állattenyésztéssel foglalkozó Hód-Mg.Rt. elért eredményeit bemutassák a szakmai- és nagyközönségnek, valamint összehasonlíthassák más cégek eredményeivel. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a motiváció inkább szakmai önérzeten, mint céltudatos marketing szempontokon alapult. Talán éppen ez a szakmai igényesség vetette meg az alapjait a kiállítás későbbi sikereinek, hiszen a szervezők elsődleges célja az volt, hogy szakembertársaiknak, ezáltal a kiállítóiknak igényeit mindenben figyelembe véve egy magas színvonalú rendezvényt hozzanak létre. A rendezés anyagi bázisát a közel három milliárdos éves árbevételű Rt. biztosította. Mivel az Rt. vezetői tisztában voltak a rendezvényszervezői tapasztalatuk hiányával, lázas tanulásba kezdtek és minden lehetséges forrásból megpróbáltak felkészülni a nem kis feladatra. Úgy döntöttek, hogy a kiállítás helyszínét a Részvénytársaság Aranyági ménesének telephelyén építik fel. 1994. tavaszán még egy régi focipálya, egy kis erdő és egy burgonyaföld állt a kiállítási centrum helyén. Fekete Balázs főállattenyésztő alapötletei alapján Széphegyi László építész öntötte vonzó, praktikus, mégis hagyományokhoz illeszkedő formába a terveket, hogy megépülhessen Közép-Európa első speciális állatbemutató tere, és mellé egy 1200 négyzetméteres fedett kiállító csarnok. (Ez a kiállító csarnok az év 11 hónapjában a ménes fedett lovardájaként funkcionál, és egy hónapban szolgálja a kiállítás céljait aljzatolva, szőnyegezve, beinstallálva.) Az építkezés tavaszi megkezdése előtt felvették a kapcsolatot a Csaba-expo szervezőivel, hogy a csarnokbeli kiállítók elhelyezésének munkálataihoz szakmai segítséget kérjenek. A békéscsabai rendezvényszervezők meglátogatták a leendő kiállítás helyszínét. A vásárhelyiek egy erdősávval, focipályával szegélyezett burgonyaföldet mutattak be, mint a kiállítás 4 hónappal későbbi helyszínét bemutatva. Eközben gyönyörű állatbemutató térről, és fedett kiállítási csarnokról beszéltek. És hol lenne ez? – hangzott a kérdés. Hát itt! – mutattak a területre önbizalommal telve a hódmezővásárhelyi szakemberek. Ami ezután következett, azt megpróbálom virágnyelven megfogalmazni. A profi rendezvényszervezők – miközben hangos utalásokat tettek vásárhelyi kísérőik krónikus elmeállapotára – nevetve otthagyták a bizakodókat és elmentek. Ez az eset nem csalódást, hanem új erőt adott a csapatnak, hogy „csakazértis” megvalósítják álmukat. A terveket tettek követték és az Rt. dolgozói és a hódmezővásárhelyi vállalkozók megfeszített munkájának eredményeképpen augusztusban már állt a gyönyörű nádfedésű állatbemutató tér és a kiállítási csarnok. Az építkezéssel egy időben még egy, az előzőnél nem kisebb feladat is hárult a szervezőkre. Meg kellett győzni a potenciális kiállító cégeket az ötlet létjogosultságáról, hogy a kiállító tér megteljen háttéripari kiállítókkal és tenyészállatokkal. Komoly diplomáciai munka volt ez is, hiszen a nagyszabású tervekből még semmi sem volt kézzel fogható, bemutatható. Fekete Balázs főállattenyésztő 1994 tavaszán Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye összes szarvasmarha- és sertéstelepét személyesen meglátogatta, hogy akviráljon. Az állattenyésztő társadalom példátlan összefogási készségről tett tanúbizonyságot. 1994. szeptember. 4-5-6-án 70 kiállítóval megnyitotta kapuit az I. Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár, amely az alföldi megyék tenyésztőinek tenyészállatait és az egész ország legjelentősebb takarmány-, technológia-, állatgyógyszer- és élelmiszer előállító és forgalmazó cégeit mutatta be. A háttéripari cégeken túl 79 állatkiállító több mint száz sertést (40 csoportban), 160 juhot (44 csoportban), 80 szarvasmarhát és 60 lovat vonultatott fel. A kiállítás első napján, a megnyitó után – melynek díszvendége Kis Zoltán FM politikai államtitkár volt – mintegy 200 szakember részvételével nagysikerű takarmányozási fórum zajlott, melynek témája a szarvasmarha és sertéstakarmányozás legújabb eredményei voltak. Az állatbemutató téren egész nap folyt a tenyészállatok bírálata. A hangos értékelés és részletes küllemi leírás minden jelenlévő számára érdekes és hasznos információkkal szolgált. A szombati ünnepélyes díjátadást és tenyészállat felvezetést rendkívüli érdeklődés kísérte. A tenyészállat árveréseken (sertés, szarvasmarha) a kalapács alá került tenyészállatok 90 %-a új tulajdonoshoz került. Az egyéb rendezvények, mint az üzletember találkozó, a lovas bemutatók, a pásztorkutya bemutatók, a póniszemle, vagy a lóverseny nagyon jól kiegészítették a három nap fő programjait és a szakmai látogatók mellett a nagyközönség számára is élményekben gazdag szórakoztató programot nyújtottak. A rendezvényre díjtalan volt a belépés! Ez a tény, illetve a közel 2 millió Ft reklámköltség azt eredményezte, hogy közel 40 ezer látogató volt a három nap alatt. Ezek alapján a kiállító cégek igen sikeresnek ítélték meg a kiállítást és visszatérési szándékukról biztosították a szervezőket. Utolsó módosítás dátuma: 2005.04.19
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||