A harmadik évben, - amikor már a dunántúli megyékből is fogadtunk kiállítókat - az 1996-os Gödöllőn megrendezett OMÉK miatt el kellett tenni a kiállítás időpontját szeptemberről. A szervező csapat az április végi Szent György-nap mellett döntött. Ez a „kényszerdöntés” úgy vélem a kiállítás további sikertörténetének egyik megalapozója lett. Kiderült, hogy a tavaszi időpont sokkal jobb a kiállítóknak is, hiszen a mezőgazdasági szezon elején bonyolítja le mindenki a forgóeszköz beruházásokat, így a kiállítók effektív forgalma sokkal nagyobb lett, és sokkal jobb a látogatóknak is, mert a tél után már áhítoznak szabadtéri családi programra, illetve egyéb rendezvényeken, búcsúkon még nem költötték el az erre, és a nyaralásra szánt pénzüket.
Itt meg kell állni egy nagyon fontos dologra. Úgy vélem a hazai rendezvényszervezők nem veszik eléggé figyelembe a családok nyaralási szokásait, és azt, hogy nyaralás után jelentősen csökken az emberek rendezvénylátogató kedve és vásárlóereje. Ezért a nyári és kora őszi időpontok nagyon veszélyesek egy kiállítás megrendezéséhez. Ez a tendencia látszik igazolódni a Hungexpo vásári naptárján is, hiszen a szakvásárok zöme a tél végi, tavaszi időpontokra koncentrálódik.
A harmadik Alföldi Állattenyésztési Napokon felvonultatott 80 db szarvasmarha, 60 db ló, 100 db sertés és 160 db juh, összesen 102 kiváló tenyészetből származott. A kiállítás előtt egy nappal öt szekcióban tudományos tanácskozást tartottunk. A szombati ünnepélyes díjkiosztást jelenlétével Horn Péter akadémikus, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége társelnöke is megtisztelte. A sertés árverés ez évi mérsékeltebb sikerét ellensúlyozta a rendkívüli érdeklődés mellett - gyermekeknek - megrendezett malacfogó verseny.
A kiállítás kiemelt rendezvénye volt – a magyarországi kiállítások történetében egyedülálló módon - az összes Európai Uniós ország nagykövetének részvételével és az EU magyarországi nagykövete – Dr. Hans Beck – vezetésével megrendezett Európai Uniós Szakmai Fórum.